1. A Tehetségpont

Kiskunhalas első Tehetségpontja a Bibó István Gimnázium. A tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok kapjanak hatékony segítséget tehetségük felismeréséhez, kibontakoztatásához, hogy személyesebb információhoz jussanak; az iskolai, helyi, térségi és regionális tehetséggondozó kezdeményezések intenzívebb kapcsolatrendszert építsenek ki egymással, a tehetséges fiatalokkal, környezetükkel, és hogy a tehetséggondozó kezdeményezések minél több emberi és anyagi erőforrást tudjanak bevonni a tehetségsegítés folyamatába.

A Bibó-gimnázium Tehetségpontját Veszelszkiné Huszárik Ildikó irányítja; kapcsolattartó Fogl Ágnes tanárnő.

A bibós Tehetségpont első nagy kezdeményezése a Szegedi Tudományegyetemmel közösen gondozott Hajnóczy-műhely, amelyben bibós mentorként Zákányné Frei Erzsébet és Fodor Bernadett, egyetemi mentorként pedig Cserjés Katalin segíti a bibós diákokat.

A Tehetségponttá válást követően hálózatépítésünk eredményeként Nagy Czirok Lászlóné igazgató irányításával csatlakozott tehetséggondozásunkhoz a kiskunhalasi Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola is, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Veszelszki Ágnes vezetésével működő Kommunikáció: internet és média műhely is.

2. A bibós Tehetségpont történései

2.1. A Régiónk – a Kárpát-medence című országos vetélkedőn a jelenlegi és volt bibós diákokból álló csapat első helyezett lett a Miskolcon megrendezett döntőn.

2.2. A Bács-Kiskun megyei Tehetségsegítő Tanács megalakuló megbeszélésén vett részt 2011. május 3-án Kecskeméten Fogl Ágnes, aki ismerette a Bibó-gimnázium tehetségerősítő tevékenységét, valamint a hálózatépítő tevékenységét.

2.3. Országos mentornak ajánlotta a Bibó-gimnázium több tehetségterületen dr. Cserjés Katalint, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusát.

2.4. A leendő bibós diákok, szülők részére május 5-én szülő-diák-tanár találkozó lesz.

2.4. A 2011. április eleji kiskunhalasi első Hajnóczy-műhelytalálkozót május 12-én követi a második, Szegeden.

2.5. Országos GLOBE-műhely helyszíne lesz a Bibó május utolsó hétvégéjén, május 27-én és 28-án.

2.6. 2011. június 1-jén Kecskeméten megalakult Bács-Kiskun megye Tehetségsegítő Tanácsa, a Bács TST. Az alapító tagok között van a Bibó István Gimnázium is, amelyet Fogl Ágnes kapcsolattartó, Veszelszkiné Huszárik Ildikó projektvezető képviselt az alakuló ülésen.

A Bács TST elnöke Rideg László, titkára Szabóné Csábrády Anikó lett.

A munkánkat koordináló Bács TST célkitűzéseivel a Magyar Géniusz Portálon is meg lehet ismerkedni.

2.7. Szülők és tanárok számára rendezett Géniusz-képzés a Bibó-gimnáziumban 2011. június 9-én.

A Tehetség és szociális környezet témájú képzést Orosz Róbert tartotta a bibós és fazekasos szülőknek, tanároknak. A nap vezetője Fogl Ágnes, bibós kapcsolattartó volt.

A Pedagógiai Híradó (2011. augusztus) Tehetség és szociális környezet címmel számol be az eseményről.

3. Tehetségpontpartnereink, hálózatosságunk

4. A bibós Tehetségpont bemutatója

Elkészült – Czikkely Anna illusztrációjával – az iskolánk Tehetségpontját bemutató kiadvány (1. és 2.).

5. Kistérségi konferencia

2011. október 7-én tehetségnap témában konferenciát szervez szülők, tanárok, diákok számára a Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas első Tehetségpontja és a Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola, Kiskunhalas második Tehetségpontja.

Mindkét Tehetségpont – a Bács Tehetségsegítő Tanács alapító tagjaként – nyílt iskola programjához várja a további Tehetségpontok jelentkezését.

A konferencia programját a Magyar Géniusz Portál is közzétette.

Thumbnail image

A rendezvény meghívója és a bibós szekció plakátja is a Tehetségpont munkája.

A konferencia napján a tanórai tanítás mellett gazdag programot kínált a Bibó-gimnázium diákjainak, vendégeinek. A tanórai szünetekben a hangfoglalós hangszereken játszottak a diákok, az aulában Kollarics Gábor Fasor címmel kiállítást állított össze a bibósok munkáiiból.

A két tehetségpont, a Bibó-gimnázium és a Fazekas-iskola képviseletében Veszelszkiné Huszárik Ildikó és Nagy Czirok Lászlóné igazgató együttműködési megállapodás írt alá. A kistérségi konferencia résztvevőit Gyovai István polgármester köszöntötte. Rajnai Gábor, a Magyar Géniusz Program Tehetségpontok Hálózati és Koordinációs Munkacsoportjának vezetője előadást tartott.

Thumbnail image

A konferencián jelen volt Simonyi István, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezető főtanácsosa is. Halász Balázs alpolgármestert, kiskunhalasi közoktatási intézményeinek vezetőit, diákjait Tihanyiné Gerencsér Ágnes és Fogl Ágnes Tehetségpont-kordinárok, valamint fazekasos és bibós diákok kalauzolták.

A konferencia bibós szekciójában a város pedagógusai számára egyrészt Mátó Gyöngyi tartott előadást a tehetségazonosításról, másrészt Palásti Károly, Zákányné Frei Erzsébet és Fodor Bernadett mutatta be tehetségfejlesztő munkáját.

Thumbnail image

6. Bács TST

A Bács-Kiskun megyei Tehetségsegítő Tanács a Bibó-gimnáziumban tartotta megyei tehetségnapot előkészítő ülését. A megbeszélést Szabóné Csábrády Anikó vezette. A bibós Tehetségpontot Fogl Ágnes és Veszelszkiné Huszárik Ildikó képviselte.

7. Hogyan váltam kutató diákká?

Percs Éva
(a Bibó István Gimnázium 12.-es diákja számol be kutatási eredményeiről)

Mindig is lenyűgöztek azok a kutatók, akik azon fáradoztak, hogy munkájukkal valamit hozzátegyenek a tudomány fejlődéséhez és eredményeikkel egy lépéssel közelebb kerüljenek bizonyos problémák megoldásához.

Én is szerettem volna ebbe a világba bepillantást nyerni, így felmentem a Kutató Diákok Mozgalmának honlapjára, regisztráltam és nyomon követtem az aktuális felhívásokat és pályázati lehetőségeket. Egyik alkalommal észrevettem egy felhívást, amelyben a ritka szindrómák iránt érdeklődő középiskolás és egyetemista diákokat invitálták egy újonnan megalakult kutatócsoportba. Az első találkozó alkalmával kiderült, hogy a RIROSZ (Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége) felkérte a KutDiák mozgalmat, hogy alapítson egy kutatócsoportot, amelynek keretein belül a diákok a ritka szindrómákkal foglalkozhatnak. Így alakult meg a RISZK (Ritka Szindrómák Kutatócsoportja).

Miért bízták az ilyen súlyos betegségek kutatását a nagy tudású és tapasztalt kutatók helyett a lelkes diákságra? Mert a ritka betegségekben szenvedők kisebbségben vannak, így ezek a betegségek nem jelentenek prioritást a közegészségügyben, kevés kutatás foglalkozik velük, és a gyógyszeripar sem fektet pénzt a kutatások támogatásába. Miután megalakult a kutatócsoportunk, több ritka szindrómáról olvastunk és beszélgettünk, miközben próbáltuk eldönteni, melyik legyen az, amelyik a kutatásaink középpontjában fog állni. A Cri du chat (macskanyávogás) szindrómára esett a választás, mivel Magyarországon még senki nem kutatta, így még voltak megválaszolatlan kérdések. Mindenki belevetette magát az irodalmazásba, és előadásokat készítettünk a szindrómán belül valamely részterületre specializálódva. Mivel ez a betegség egy genetikai defektus következtében alakul ki, és mivel érdekel a genetika, ezért én a betegség genetikai hátteréről tartottam előadásokat. A munkánkat nehezítette, hogy magyar nyelvű publikációk nincsenek erről a betegségről, így angol szakszövegeket feldolgozva juthattunk csak információkhoz.

Mikor megfogalmazódott bennem egy kérdés, amit előttem még nem tettek fel, akkor a kutatócsoport alapítói segítettek egy egyetemi mentort keresni, aki tapasztalatával és szaktudásával lehetővé tette, hogy a felügyelete alatt kutatómunkát végezhessek. Segített, hogy a kutatásokhoz szükséges háttértudást elsajátítsam és megtanított a genetikai laborban lévő eszközök és gépek használatára. Miután már elolvastam a témához kapcsolódó összes publikációt és megvolt a megfelelő háttértudásom, elkezdődött a kutatómunka, melyet nagyban segített, hogy a Cri du chat Baráti Társaság elnöke mindenben támogatott minket, és a baráti társaság tagjaival együtt segítette a munkánkat. Az egy évig tartó kísérleteink során kapott eredményeket értékeltük és következtetéseket vontunk le belőlük.

Az eredmények ismertetésére szolgál a TUDOK konferencia és a KutDiák esszépályázat. Az elkövetkezendő hónapokban a Cri du chat Baráti Társasággal együttműködve egy kiadványt fogunk létrehozni, amellyel segítséget nyújthatunk az érintett családok számára, hogy jobban megismerkedhessenek a szindrómával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekkel és publikációkkal. A szindrómát bemutató publikációk között a kutatási munkám eredményeinek ismertetése is helyet kap.

8. Megyei tehetségnap

A Bács Tehetségsegítő Tanács első megyei napját szervezte meg Kalocsán. A 2011. november 25-i rendezvényen – a Bács TST tagjaként – Kiskunhalas első tehetségpontját, a Bibó-gimnáziumot Kollarics Gábor és Veszelszkiné Huszárik Ildikó, Kiskunhalast mint fenntartót Csúzdi Zoltán osztályvezető képviselte.

Thumbnail image

A bibós bemutató része volt a Fogl Ágnes készítette vetített.képes beszámoló, valamint Ábrahám Krisztina képkiállítása és a gimnazisták – képek alapján megírt – szövegválogatása. Kollarics Gábor, Krisztina tehetségének segítője, a minikiállítás megnyitóján hangsúlyozta: az iskola olyan találkozási pont, amely lehetőséget ad a tehetségek találkozására.

A Bács Tehetségsegítő Tanács logójának megtervezéséért Czikkely Anna jutalmat vett át Kalocsa alpolgármesterétől.

Thumbnail image

9. Kiskunhalas a tehetségekért

A Bács Tehetségsegítő Tanács újabb taggal bővült: 2011. december 13-tól Kiskunhalas Város is tagja lett a megyei tehetségeket segítő szerveződésnek. Ennek eredményeként a kiskunhalasi hálózat immár háromtagú: a Fazekas-iskola és a Bibó-gimnázium mellett az iskolákat fenntartó város is a Bács TST tagja lett.

A Kiskunfélegyházán megrendezett összejövetelen a Bibó-gimnáziumot Fogl Ágnes kapcsolattartó képviselte.

10. Nyílt iskola

A Halasi Tükör (2012. január 11., 13.) a Fazekas Gábor Utcai Általános és a Bibó-gimnázium nyílt iskolai programját mutatja be, kiemelve a mentorálás eredményeként meglévő sikereket.

Thumbnail image